Szilárd, a húsleves.

Nagymamáink húslevese felülmúlhatatlan. Az én nagymamám 3 hússal készíti, (csirke, disznó, marha) és nagyon hosszan főzi, nagyon tartalmas és komplex végeredménnyel. Első tesztfőzésünkön ezt az íz- és illatélményt próbáltam főétellé konvertálni és mivel a vártnál jobban sikerült, bátran megosztom az élményt. Kezdjük:

Zöldségleves főzés krumplival de zeller nélkül, kevés vízzel, fehérborral. Külön lábosban húslé főzés répa és gyökér nélkül, csak kevés zellerrel, hagymával, fokhagymával, borssal, sóval. A marhával és a csontokkal kezdünk, 1 óra után jöhet mellé a sertés, még egy órával késöbb a csirke is és még másfél óra főzés/párolás következik.

Az étel lényege az ízek szelektálása a tányéron, nem akartam minden összetevőben ugyanazt érezni. A zöldséglevest amiben már alig van lé, felöntjük a hús és csontok masszív levével (a maradék kihűlve kőkemény kocsonyává változott) és botmixerrel pépesre turmixoltam.Vajjal montíroztam. Sűrű, sütőtök színű de húsleves ízű pépet kell kapjunk.

Zellerkockákat párolunk roppanósra (pár perc) és bepanírozzuk. Én kukoricalisztet, tojást és panko morzsát használtam.

Mehet a bő forró olajba. Törlőkendőn lecsöpögtetés. A húsok szétválasztása és szétbontása, fémgyűrűvel formázása (alulra marha, középre sertés, felülre csirke). Tetejére a csirkecomb leszedett és kisütött bőre kerül, amit egy másik lábos aljával lapítottam egyenesre sütés közben. A "korhatáros bébipapi" a hús köré folyatva, rántott zellerkockák, pár szem roppanós, friss borsó, és egy nagyon fontos alkotóelem a végére ami felfrissíti az ételt, petrezselyem, turmixolva, olivaolajjal és citrommal...Jóféle.

És búcsúzóul egy kép a férfi adagról: